A karfiol (tudományos nevén: Brassica oleracea var.) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata.
A karfiol húsosan megvastagodott fehér virágait lapátszerű zöld levelek veszik körül. A karfiol egy különleges növény, mivel ebben az esetben a virágzata a leginkább fogyasztott része, bár ezt más szakirodalmak csak „hamis virágzanak” nevezik.
Eredete bizonytalan, de ami biztos, hogy először a nyugat Toszkánában nőtt a növény, sőt számos tizennyolcadik századi festményen is fellelhető abból az időszakból. A növekvő karfiolhoz bármilyen eszköz megfelelőnek bizonyulhat, és nem csak a szabadban, hanem, akár a szoba erkélyen is termeszthető, igaz, kicsit nagyobb odafigyelés szükséges hozzá.
Talaj és edények:
A karfiolnak jól lecsepegtető, nedves és mély talajra van szüksége, amelynek nedvessége folyamatosan fenntartható, a pH értéke 6 és 7 közötti. Szerezz be hozzá nitrogéntartalmú trágyát, de ezt akár te is csinálhatod. Használhatsz olyan talajt is, amelyben előzőleg sárgarépa, burgonya vagy borsó termett. Helyigénye oldalanként 30 cm, míg mélységre 35 cm-re van szüksége, ha szőtt zsákot használsz fel hozzá, akkor akár 3 növény is ültethető egybe, de ügyelj a közöttük lévő távolságra.
A karfiol vetése:
A korai fajtát tavasz vagy nyár végén kell vetni, míg a késői fajtát egész nyáron vetheted. Használj egyenlő cellákat, magtálcákat és tegyél minden cellába két magot. Kezdetben a talajt nedvesen kell tartanod és nem érheti közvetlenül a nap, különösen a nyári időszakban fontos erre ügyelned. A hidegebb területeken válassz korai faját annak érdekében, hogy ne legyen problémád a faggyal, miközben formálódik a sátorvirágzat.
Karfiolfajták:
Számos termesztett karfiolfajta létezik, amelyeknek más színű a virágzata és a feje. A korai és nagyon korai fajták nem igénylik a hőmérséklet csökkentését a sátorvirágzat formálása alatt. A késői fajták nagyobb növények, amiknek csak akkor kezd el fejlődni a virágzata, ha az időjárás hidegebbre fordul.
A karfiol termesztés és betakarítása:
A csírázás 30-40 napig tart, majd a fiatal karfiolnövények legalább 4-6 levelet hoznak, amikor az időj már nem lesz olyan meleg. Ez a megfelelő időpont, hogy megkezdd az átültetést. Az első napokban az ültetés után a növényeknek árnyékot kell majd biztosítanod és állandó páratartalmat. Használj erre a célra például lenge anyagot és addig tarts felette, ameddig a növény levelei kissé elhervadnak a nap sugaraitól. A páratartalom garantálása érdekében használj talajtakarót, és ha van néhány régi juta zsákod, akkor nedvesítsd át őket és gyűrű formában tedd a növények köré.
Öntözéskor használhatsz felváltva tiszta vizet és fermentált csalán kivonatos levet, ezzel meg tudod akadályozni a gombás megbetegedéseket és segít a növénynek pótolni a káliumszükségletét a virágzási szakaszban. A korai fajták általában a csízarás után 50 nappal elkezdik kialakítani a virágzatukat, ekkor fontos, hogy a hőmérséklet ebben az időszakban ne haladja meg a 20-25 °C-ot. A késői fajtáknál arra kell ügyelned, hogy a váratlan fagy ne tegye tönkre a termést. A karfiol nem tűri a -2 °C alatti hőmérsékletet.
A fejet vagy a sátorvirágzatot akkor kell betakarítani, amikor az még egyenletes és kerek, mielőtt az „ágai” nyílni kezdenek és felfelé törekedni. Ne várd meg, ezt a folyamatot, mert a növényed pár nap alatt teljesen fogyasztásra lakalmatlan lesz.
Barátok és ellenségek:
A fiatal karfiolnövények virágzásakor az árnyékban jó talajtakarót képez a saláta és a zeller. A karfiol szereti a közvetett fényt és azt, hogy a nap legnagyobb szakaszában árnyékban legyen, ezt az árnyékot például jól tudja biztosítani számára az uborka. Az aromás növények, mint például a zsálya, izsóp, menta, valamint a liliomféle növények, a fokhagyma, a póréhagyma és a vöröshagyma elüldözik a levéltetveket, a molyokat és a káposztalepkéket már távolról is. Makacs fertőzések kifejezetten jól kezelhetők a fokhagyma vagy a hagyma, akár a paradicsom leveleinek fermentált főzetével.
Photo credit: Foter / CC BY-SA
Forrás: Grow the Planet
Karfiol vetőmagjaink kínálatát itt találod: