Az édesköményt már az ókori görögök is ismerték, de a termesztése csak az utóbbi 500 évben kezdődött el. Háromféle édesköményt különítünk el: az egyik változat a fűszer, vagy más néven római édeskömény (Foeniculum vulgare var. dulce), a másik a gumós, avagy olasz édeskömény (Foeniculum vulgare var. azoricum), a harmadik pedig a közönséges (Foeniculum vulgare var vulgare). A fűszer édeskömény jellegzetesebb sárga virágokat hoz, míg az olasz változatot inkább gumója miatt termesztik.
Talaj
A fűszer és a közönséges édeskömény a közepesen laza szerkezetű talajt kedveli leginkább, melynek pH értéke 6-7. A nyirkos talajt szereti - különösen virágzás idején -, de figyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl, a mocsaras állagot kerüljük el! Ezt a problémát kiküszöböljük, ha némi agyagot is adunk a táptalajhoz. A földjébe egy kevés szarulisztet is keverhetünk, ez biztosítja a megfelelő mennyiségű káliumot és foszfort, de a csalánkivonat is kiváló tápanyagnak számít. A gumós kömény laza, homokos talajon kevésbé fejlődik, inkább a középkötött talaj a megfelelő választás. A gumós változat termesztése némileg több energia- és időráfordítást igényel, hiszen amikor a gumója kezd kifejlődni, fel kell töltenünk földdel.
Cserép
Ha gumós fajtájú édesköményt is választunk, győződjünk meg róla, hogy van-e elegendő helye a gumónak a cserépben. Ezért fontos, hogy széles és lehetőleg magas cserepeket használjunk erre a célra. A terrakotta jó választásnak bizonyul, mert hűvösen tartja a földet. Legalább 40 cm átmérőjű és magasságú cserepet vásároljunk.
Vetés
Az édeskömény csírázási hőmérséklete kb. 20 °C, tehát ha nyáron szeretnénk aratni, akkor akár már tél végén, vagy tavasszal is elültethetjük a magokat egy fűtött, beltéri helyen, neon és CFl izzókkal elegendő fényt biztosítva. A gumós fűszerkömény rendkívül fényigényes, a zökkenőmentes fejlődéshez egyenletes környezeti feltételeket igényel, ezért a legjobb, ha bőséges és folyamatos vízellátásban részesül. A közönséges édeskömény kevésbé érzékeny a fagyra, a mínusz 8-10°C hőmérsékletet is elviseli.
Felhasználás
A gumót főzelékek és levesekhez kiváló adalék, gerezdekre vágva grillezni, sütni is lehet, vagy salátákhoz adni; a zöldjét - a kaporhoz hasonlóan - szószokhoz és húsételekhez ajánljuk; a mag pedig a keleti konyha egyik karakteres fűszere, leveseket és mártásokat fűszerezhetünk vele.
A közönséges édeskömény termése csípősebb és kissé édeskés ízű, fűszernek ez a legalkalmasabb. A római édeskömény termése édes, ez a változat egyáltalán nem csípős.
Photo credit: Foter / CC BY-SA
Forrás: Grow the Planet
Ha kedvet kaptál a termesztéshez, édeskömény vetőmagot innen rendelhetsz:
