Egy kis történelem…
A hagyma egy kétnyári növény, a népes Liliaceae család tagja, latin nevén Allium Cepa. Nyugat- Ázsiából származik, de egyiptomi leletek és dokumentumok alapján már háromezer évvel ezelőtt is ismerték és használták ezt a sokrétű növényt.
Hála a gyors szaporításának és a könnyű tárolásnak a hagyma egyre szélesebb körökben vált ismertté, az ókori görögök már számos előnyös tulajdonságát felfedezték és feljegyezték. A középkorban a cserekereskedelem révén egész Európában elterjedt, Kolumbusznak hála pedig az amerikai kontinens is megismerhette a hagymát.
A hagyma fajtái
Több ezer év alatt számos hagymafajta vált ismertté, ezek formában, színben és növekedési időben is eltérnek egymástól. Szinte minden hagymaféle termeszthető erkélyen, de a siker érdekében tekintettel kell lennünk a megfelelő vetési időre, és gondot kell fordítanunk a termesztésre alkalmas virágcserép és termőföld kiválasztására is.
A hagyma termesztésekor fontos, hogy tekintettel legyünk a napos órák számára, mivel a megfelelő fényviszonyok elősegítik a hagyma föld alatti fejlődését. Amint a hagyma elkezd növekedni, fajtától függően eltérő fényviszonyokat kell biztosítani: a korai fajták, mint a Red Tropea, a Bianca di Maggio, vagy a White Lisbon számára 10 - 12 óra napfény szükséges a fejlődéshez; a közép korai fajták esetében (például a Musona) 12 – 14 óra napfény az ideális; a késői fajták esetében – mint a Dorata di Parma, a Ramata Rossa di Milano vagy a Borettana – már 14 – 26 órára tehető az igényelt napos órák száma.
Barátok és ellenségek
Igazán hálásak lehetünk a hagymának, mivel elriasztja a levéltetveket és az atkákat , így érdemes más zöldségekkel együtt vetni, ezen tulajdonságából így más növények is profitálhatnak.
Termeszthetünk mellette cukkinit, vagy salátát, de a gyökérzet felszíni felépítésének köszönhetően akár paradicsom, vagy padlizsán mellé is ültethetjük.
A legnehezebb időszak a hagyma számára a hűvös, fagyos idő beköszönte, a hőmérséklet jelentősen csökken, mely maga után vonja a korai virágzást a hagyma gumójának növekedése nélkül.
A hagymát különböző gombás megbetegedések is sújthatják, ha a termőföld túlzottan tömör és nedves. Ha pedig a hagyma ősellensége, a peronoszpóra is megjelenik, a megtámadott felületet akár magával a hagyma levével is kezelhetjük!
A rovarok közül a tripsz támadja meg a leggyakrabban a hagymaféléket. Ha közelről megfigyeled a növényedet, és a leveleken apró, halványszínű rovarokat észlelsz, természetes rovarirtó módszerekkel védekezz ellene, ilyen például a zöld fátyolka lárvája, mely segít elpusztítani a kéretlen látogatókat.
Photo credit: Foter / CC BY-SA
Forrás: Grow the Planet
Jövő héten rátérünk a hagyma vetését és az átültetését érintő tudnivalókra, addig is íme egy kis ízelítő kínálatunkból!
